Összefoglalás/ Vélemény

Ahogy látható összefoglalva a One Direction rajongók egy olyan közösségé szerveződtek akik képesek közösségként működni és egymásra családtagként tekinteni és ez az állítás tudományos szempontból is igazolható. 

A szakdolgozatom során a közösségi vonások és definiciók megközelítését alkalmaztam melynek során megpróbáltam a rajongásnak az pozitív oldalát megragadni, mivel úgy vélem saját tapasztalatom által is hogy igenis meglepően sok és jó hatása is lehet a rajongásnak. De azt fontos megjegyezni, hogy a túlzott rajongás esetén főként a negatív hatások jelennek meg és azok sarkalnak olyan deviáns viselkedési formákra amit a tudományos kutatások fő témamegközelítésként alkalmaznak. Azonban ahogy írtam ha megfelelő keretek között rajongunk akkor igen is gazdagíthatja az életünket és még önmagunk elfogadásában is nagy segítségünkre lehet. Az egyén az önreflexió terén nagy segítséget jelenthet véleményem szerint, ha egy olyan közösség tagjai tudunk lenni, akik hasonlóan gondolkodnak és elfogadnak minket olyannak amilyenek vagyunk, mert ennél nincs is jobb érzés mint egy olyan helyen lenni, ahol önmagad lehetsz. Ezért is fontosak ezek a rajongói közösségek, mert sok esetben főként a tinédzser korosztályban de akár később is egy kapaszkodót nyújthatnak, egyfajta "safe place"-t az ember számára. 

De éppen ezért fontos kiemelni,hogy mindenhol így a rajongói közösségekben is vannak toxikus, deviánsabb fanok vagy egész fanbasek, de ezekkel együtt kell élni. Hisz a mindennnapi életben az életközösségekben is voltak, vannak és lesznek is olyan emberek akik káros hatást gyakorolnak a közösségek életére és a rajongók által alkotott közösségek ugyanezen a minta alapján működnek. 

Nagyon érdekesnek tartottam és még szívesen tovább vizsgálnám a témát, mert a kutatás alapján nagyon sok új aspektus felmerült, tekintve hogy a fiúk solo munkákba kezdtek sokan voltak főleg Harry esetében akik őt kedveltél meg és váltak rajongóvá de mégis Directionerként azonosítják magukat és nem csak simán Harry fanjai. Így felmerül a kérdés ők valóban Directionerek, valóban a One direction fanbasebe tartoznak vagy miben másabbak azoknál a fanoknál akik valóban a 1D működése idején váltak rajongókká. Ahogy a Larry ship is külön kutatást érdemelne, mert ha egy ilyen pletyka képes ilyen sokáig fenmaradni az valóban csak pletyka? Hogy ezek a shipek vagy mostanában sokat hallani a toxikus Harry fanokról vajon milyen hatással vannak a fanközösségek egészére, illetve a külföldi és magyar közösségek közötti hasonlóságokat és különbségeket is érdemes lenne megfigyelni. Remélem életem során még lesz eséyem erre vagy olvasni valaki más munkáját ezzel kapcsolatban. 

Nagyon hálás vagyok minden egyes rajongónak aki kitöltötte a kérdőívem vagy részt vett az interjúkon, mert hatalmas segítség volt számomra. 

Sose gondoltam volna, hogy valaha a One Direction egy diplomához fog juttatni, de hát ez is megtörtént ( a rajongásnak még egy előnye XD).

Köszönöm ha elolvastad és ha esetleg további kérdésed lenne a komment szekcióban szívesen megválaszolom. 

Még egyszer köszönöm mindenkinek aki segítségemre volt a kutatás során és úgy az egész Directioner tábornak. 

Ugyanúgy ahogy a szakdolgozatomat ezt a bejegyzést és magát a blogot is ezzel a mondattal zárnám: 

One Dream One Band One Direction 

5. Rajongás általi közösségek fennmaradása ( "Szünet" és Zayn távozásának hatásai)

Azért választottam a One Direction rajongótáborát, hogy láthatóvá váljon, hogy az együttes inaktivitása mennyire befolyásolja a rajongótáborok fennmaradását.

Ezzel kapcsolatban egy érdekes dolog merült fel a kutatás során.

Az ábra alapján az látható, hogy voltak, akik a kezdetektől, tehát 2010 óta a rajongótábor tagjai. Ugyanakkor az is látható, hogy 2015 után, amióta az együttes nem aktív, szintén sokan kezdtek el rajongani, ami nagyrészt nyilvánvalóan az együttestagok szóló karrierjének köszönhető. De emellett azt le kell szögezni, hogy hiába sokan a szóló karrierjük alapján találtak a zenekarra, mégis Directionerként azonosítják magukat és nem csak az egy-egy tag körül kialakult rajongótábor tagjának. Egy másik meglepő eredményt a 2020-as év hozta. A COVID-19 vírus hatására az egész világon ellehetetlenültek a személyes találkozások és a valódi közösségi érintkezések. Ennek hatására az emberek elkezdtek a virtuális közösségek felé nyitni és ez a rajongótáboroknál is megmutatkozott. Ahogy  látszik a válaszadók 27%-a a 2020-as év során vált rajongóvá és az interjúk során az is kiderült, hogy az, aki rajongó volt, ebben az évben aktívabbá vált a közösségen belül és a mindennapi életében is jobban jelen lett a fandomban.

Ebből látható, hogy a rajongás nem egy időszakos dolog, mert vannak olyan rajongók, akik már 10 éve a rajongótábor részesei. 

Az emberek többsége rendszerint azt gondolja, hogy ez csak egy életszakasz, vagy csak pillanatnyi rajongás, és nem értik meg, hogy ez a banda az életem szerves részét képezi.

Az együttes életében két olyan dolog történt, ami befolyásoló tényező lehet a rajongótábor tartóságát tekintve. Az tényező, mikor az egyik tag Zayn Malik elhagyta a zenekart, a másik pedig a „szünet”, amiről a mai napig nem tértek vissza és nem is biztos, hogy valaha is vissza fognak térni.

Először a Zayn távozásával kapcsolatos adatokat ismertetem. A kérdőív kitöltők csupán 10%-át befolyásolta a rajongás terén Zayn távozása és csak olyan módon, hogy Zayn iránt éreztek csalódást, maga az együttes iránti rajongásuk és a fandomon belüli helyzetük nem változott.

A szünettel kapcsolatban sem születtek sokkal nagyobb eltérések: a válaszadók 15%-a volt az, akinek változott a rajongása azáltal, hogy a zenekar nem aktív már. A változás főleg a rajongás intenzitásán mutatkozik meg, a rajongótáboron belül is kevésbé aktívak, de ettől függetlenül szeretnek visszatérni a táborba bármikor, és nem mondták, hogy emiatt elhagyták volna teljesen a fandomot. 

Mivel nem aktívak, nem befolyásolják úgy a mindennapi életemet, mint azelőtt. Nem tudom várni az új albumot, kampányt, képeket, nincs motiválás részükről és legfőképp koncert. Így hamar elveszik az a nagy rajongás és kezdődik új érdeklődés más előadók iránt.

Ugyanakkor volt olyan is, aki a szünet hatására lett még jobban a közösség tagja, mert az, hogy nem aktív maga az együttes megnövelte a rajongótábor tagjainak a szerepét, akik segítenek fenntartani a rajongást.

Illetve egy másik kérdés, ami még a fennmaradást befolyásolja, hogy ha nem változott a rajongásuk, akkor mi az, ami segít számukra megtartani. 

Egyrészt a rajongók egyéni nosztalgiája segít megtartani, melynek során visszanézik a videókat, zenét hallgatnak.

Másrészt pedig maga a rajongó tábor. Az, hogy a tábor részesei és úgymond tartják egymásban a lelket segít nekik abban, hogy mind rajongónak, mind a fandom tagjaként meg tudjanak maradni. Ezt jól mutatja, az, hogy a válaszadók 72,7%-a szerint az együttes vissza fog térni a szünetről. 

Ugyanakkor sokan úgy vélekednek, hogy nincs is szükség ilyen dolgokra ahhoz, hogy megmaradjon a rajongás, mert az egy soha el nem múló érzés. 

A rajongás egy életig tart, ha tényleg szeretted az adott személyt/ személyeket. Lehet elhalványul, de sose tűnik el. Nem kell fenntartanom, hanem már hozzám tartozik, vagy hozzám nőtt, ha úgy tetszik.

Ebből látszik, hogy ha külső megítélés alapján nem is, de a rajongótáborokon belül tudják, hogy a rajongás nem egy fázis, hanem az egész életet végig tudja kísérni. 

Nem kell szégyellni, és ha egészséges keretek között tartja az ember az énképére is fejlesztő hatással lehet. Ezen rajongók életének szerves részét képezi a rajongás és hatással van rájuk, mert ezáltal nyitottabbak lettek a világra, sokaknak segített önmaguk elfogadásában is. 

Azt hogy mennyire fontos a rajongás a mindennapi élet során az egyik interjúalany fejtette ki: 

Kaptam olyan lehetőségeket az élettől, amit nem kaptam volna meg, ha nem ismerném valamilyen szinten a bandatagok/fiúk életét. 

Ezen eredmények által jól látható, hogy a rajongás a rajongók életében folytonosan jelen van és nem csak egy fázis, amit a kamaszkorral azonosítanak. Emiatt is vélem úgy, hogy a rajongótáborok alkalmasak arra, hogy közösségként tekintsünk rájuk, mert hatással vannak az egyénre és az egész életét végigkíséri.

3. A rajongótábor, mint közösség

Ebben a részben a rajongótáborral, mint közösséggel kapcsolatos eredményeket ismertetem, vagyis lehet-e egyáltalán közösségnek tekinteni, milyen jellemzői vannak, hogyan válik valaki egy rajongótábor tagjává.

A kérdőív tekintetében a következő közösségekkel kapcsolatos megállapítások születtek. Vagyis azzal kapcsolatban, hogy a rajongótábort közösségként lehet-e meghatározni, már a közösség szó megfogalmazása során is kiderült, hogy bár a hagyományos értelmezés szerint nem, de az új médiumok hatására kialakult definíciók és a közösségfejlesztés szempontjából is lehetséges őket közösségnek tekinteni. De felmerül a kérdés, hogy a rajongók mit is tartanak közösségnek, és vajon a rajongótábort annak tartják-e?

A kérdőívekben először általánosságban a közösség fogalmával kapcsolatban kérdeztem a rajongókat.

Ahogy az ábrából is látszik, mind a hagyományos, mind tudományos fogalommeghatározásokat is alkalmaztam, mint választási lehetőséget. Azonban az látszik, hogy a legnagyobb arányban a rajongók az azonos érdeklődésű emberek csoportjaiként értelmezik a közösséget (38%) Illetve a másik két magasabb számot mutató az együtt tevékenykedő és eszméikben és életükben is osztozkodó emberek (30,3%) illetve a kölcsönös törődés foglalja el (23,8%). A hagyományos értelmezések, miszerint a közösség az egy helyen élőket, illetve az azonos nemzetiségű embereket foglalhatja magában már nem releváns a mai megítélés szerint. Az egyéb kategóriában a legtöbben a Több megjelölését jelezték ezek közül, de ez mind a három legmagasabb érték közül került ki. Továbbá jelen voltak hasonló meghatározások is, amelyekben a közösséget, mint emberek halmazát tekintették, akik más-más tulajdonsággal rendelkeznek, de ugyanazt szeretik és nem csak ez a szeretet, hanem ezen túl a kölcsönös törődés is megjelenik. Ez a meghatározás a későbbiekben a legalkalmasabb és a legáltalánosabb a rajongótáborokra vonatkozóan.

Azzal kapcsolatban, hogy a rajongók magukat egy közösség tagjának tekintik-e egyértelmű válasz született, ahogy ez az ábrából is látszik. A válaszadók 98,5%-a úgy véli és érzi, hogy mindig vagy majdnem mindig egy közösség részese, ha a rajongótáborra gondol. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a rajongótáborokra, mint közösségre lehet tekinteni, de látni kell, hogy mik azok a jellemzők és mechanizmusok, amik igazolják is közösségi voltát.

Az első fontos tényező, hogy hogyan is lesz valaki egy közösség vagy jelen esetben egy rajongótábor tagja, hogy mi alapján lesz valaki egyszerű rajongóból egy közösség részese.

Arra, hogy hogyan lettek a rajongótábor részesei a válaszadók 70%-a azt a választ adta, hogy az együttes iránti rajongás által váltak a közösség tagjává. Ugyanakkor 20% pedig barát vagy ismerős által lett a fandom részese. Ebből az is megtudható, hogy a rajongótáborok egyrészről felülről szerveződő közösségeknek tekinthetők, mert az együttes, mint felülálló szereplő van jelen és köré szerveződnek, másrészről egy alulról szerveződő csoportnak is, mert a tagok gyakran barát és ismerős által kerülnek be a fandomba, melynek során a rajongók találkoznak kisebb csoportként, ezáltal ők alulról alakítanak ki közösségeket a közös téma mentén. Jellemzően ez a két belépési mód játszott szerepet, hogy valaki a közösség tagja lehessen. Továbbá megjelent a közösségi média hatása, melynek során az Instagram és a Tiktok alkalmazásoknak köszönhetően kerültek be a táborba, ez főleg az új fanok terén volt megfigyelhető, akik az eltelt egy-másfél évben váltak rajongóvá. Valamint egy negyedik jellemző az, hogy az egyének a fanfiction-ök által lettek rajongók, erre a későbbiekben részletesebben ki fogok térni.

Mivel alapvetően a rajongótáborok informális csoportoknak tekinthetők, vagyis a közös érdeklődés által, szabad akaratukból válnak a fanok a közösség tagjaivá, így nincs annyira kötött belépési kritérium vagy elvárás arra vonatkozóan, hogy ki is lehet a fandom tagja. A rajongók azon a meggyőződésen vannak, hogy ha valaki szereti az együttest, támogatja őket és önmagát is Directonerként azonosítja, akkor elfogadják a közösség tagjának, ugyanakkor többen is kihangsúlyozták, hogy nem szeretik a „kamu Directionereket”. Úgy vélem, hogy ha kimondva nincs is és a rajongók sem ismerik fel feltétlenül, de jelen van íratlan szabályként egy meghatározás, hogy milyen szinten kell rajongani és ismerni az együttest ahhoz, hogy te a tábor részesének tekinthesd magad. Ezt jól jellemzi az is, ami korábban a sztárságnál megjelent, nem elég csak a zenéjét szeretni valakinek, hogy rajongóvá válj, mert ez valami többről kell, hogy szóljon. 

Ezzel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy szerintük mi tesz valakit egy rajongótábor tagjává három jellemző volt a legáltalánosabb. A válaszolók 97%-a szerint az együttes szeretete, 77%-a szerint a zenekar zenéjének a szeretete és a harmadik kiemelkedőbb jellemző 47%-kal a One Direction életének és munkájának folytonos követése tette ki. A többi jellemző mind 20% alatti válaszarányt kapott csak, így nem meghatározók. Ami a belépéssel kapcsolatban megjelent, az itt is hangsúlyos jellemzőként volt jelen:

Az, ha feltétel nélkül szereti és elfogadja a fiúkat, nem a sok drága merchel meg azzal lehet bizonyítani, hogy  minden dal szövegét tudod, mert ha nem fogadod el őket úgy, ahogy vannak akkor ezek nem érnek semmit.

Ez tehát bizonyítja, hogy mint ahogy a hagyományos értelemben és tudományos értelemben vett közösségeknél is megjelennek bizonyos írott vagy íratlan szabályok, illetve megtalálhatók bizonyos elfogadott normák, amik jellemzik a közösségeket, valamint ezen normák betartására ösztönzik a tagokat, úgy a rajongótáborok esetén is mindezek jelen vannak.

A belépés után felmerül a kérdés, hogy mi is teszi a közösséget közösségé, mik azok a jellemzők, amik ugyanúgy jelen vannak a rajongótáborokban, mint a hagyományos közösségekben. Erre a kérdőív során egy nyitott kérdés szolgált a megválaszolás lehetőségére. Mitől érzik ők magukat egy közösség tagjának és mi az, ami közösségé teszi számukra a fandomot?

Ami a legáltalánosabban megjelent az az, hogy közös az érdeklődésük, ezáltal közös céljaik vannak, folytonos interakcióban állnak és megjelenik az azonosság, illetve az összetartozás érzése is. Ezek mind-mind olyan jellemzők, amik a közösségekben fellelhetők. Az, hogy együtt tevékenykednek, hogy folyamatosan kapcsolatot tartanak és segítenek egymásnak mindennapos számukra. Az egyik kitöltő így definiálta, hogy ő mitől is érzi közösségi tagnak magát:

Részese lehetek, véleményt fejthetek ki, én is részese lehetek valaminek, amiről eddig csak álmodtam. Egy csapatnak. Attól érzem magam részesének, hogy nem lógok ki, ugyanúgy megőrülök értük és az normális, ha elkezdek sírni miattuk egyik pillanatról a másikra.

Egy másik kitöltő a közös célt is megfogalmazta, ami jelen van és összetartja a rajongótábort:

Attól érzem magam a közösség tagjának, hogy ugyanazokat az embereket szeretjük és támogatjuk, ahogy tudjuk. Közös célunk a példaképeink jóléte.

A belsős poénok, amit csak a Directionerek értenek is gyakran említésre kerültek, amik megint csak elősegítik azt, hogy közösségként értelmezhetők legyenek, mert ez egy olyan dolog, amit csak a fandom tagjai értenek és erősíti az összetartozás érzését.

Mi egy nagycsalád vagyunk. Mindig segítünk a másikon. Ez a Directioner család.

A rajongótábor tagjai, mint egy hatalmas családra tekintenek a táborra, és a család úgymond a közösség legkisebb egysége.

A rajongótáborok esetén fontos megemlíteni, hogy jelen tanulmány a magyar rajongók által alakított közösséget vizsgálta, ezért figyelembe kell venni, hogy a rajongótáborokon belül kisebb közösségek is megjelennek. 

Egyrészt, mint említettem az országok mentén is kialakulhatnak közösségek, de ez ma már teljesen átjárható és nem feltétlenül csak azokkal a tagokkal tudsz érintkezni, akik veled egy országban élnek. Erre jó példa volt az a kérdés, miszerint van-e olyan személy, akit a rajongás által ismertél meg és nem magyar. A válaszadók 36%-a tett szert külföldi kapcsolatokra a rajongótábor segítségével. Ebből 53% a mai napig tartja minimum havi rendszerességekkel a kapcsolatot a külföldi rajongókkal. Ez azt mutatja, hogy ugyan kisebb közösségek jelen vannak országonként, de nem ad határvonalakat arra vonatkozóan, hogy te csak és kizárólag a magyar rajongótábor része lehetsz.

 

Ahogy az ábra is mutatja csak a magyar fanokból kiindulva elég széleskörű ismertség van a világ minden tájáról. Ezáltal az országhatár a rajongótáborok esetén nem feltétlenül ad, erős elkülönítést a közösségek terén, ezért inkább nemzetközi közösségekként lehet rájuk tekinteni.

Ennél fontosabb szempont és kisebb közösségeket alkotnak azok az úgynevezett „Shipek”, amikor az együttes tagjait egymással vagy más velük kapcsolatban álló személlyel hozzák össze akár párkapcsolati, akár csak baráti módon. Erre a legjobb példa a „Larry” jelenség. A „Larry Shipperek” olyan emberek, akik meg vannak győződve róla, hogy a banda két tagja Louis Tomlinson és Harry Styles szerelmi kapcsolatban állnak, és eköré a feltételezés köré szerveződnek, illetve hoznak létre kisebb közösségeket a rajongótáboron belül. Ezzel kapcsolatban új és mélyebb vizsgálati szempontokra lenne szükség, ezért jelen dolgozat csak érintőlegesen, mint kisebb közösségek alkotóelmekét említi ezt a jelenséget. Tehát a rajongótáboron belül rajongótáborok alakulnak ki. Több ilyen is megtalálható a fandomon belül, ami egyszerre teszi kissé megosztottá, de ugyanakkor erősebb közösségéké is a kisebb csoportosulásokat.

Ezen túl még megtalálható egy ilyen jelenség, ami közösségeken belüli közösségeket hozz létre ez a fanfictionök szerepe. Ennek során a rajongók vagy írnak, vagy olvasnak rajongók által írt kitalált történeteket, amik az együttes tagjaival kapcsolatosak. Egyrészt azok, akik írnak róluk, részletesen utána néznek az együttesnek, annak tagjainak, ezáltal ők maguk is jobban belemerülnek a rajongótáborba, másrészt azok, akik olvassák ezeket a történeteket kisebb csoportokat hoznak létre, az adott történet köré csoportosulnak. Ezt az online résztvevő megfigyelés is igazolta, vagyis ennek a jelenségnek jelenleg külföldön nagyon nagy hatása van, egy történet köré tudnak az emberek csoportosulni. Továbbá mint korábban említettem, sokan vannak a magyar rajongók közül, akik az egész fandomba való bekerülést egy fanfictionnek köszönhetik. A kitöltők 87%-a olvas valamilyen kitalált történetet, míg 38%-a ír is.

Az, hogy írsz róluk, megköveteli, hogy még jobban és még részletesebben ismerd meg őket és próbáld magad is beleélni az ő helyzetükbe, hogy egy hasonló személyiséget alakíthass ki egy karakterben. Ez pedig még jobban beszippant a fandomba és megkívánja, hogy még aktívabb tagja legyek a közösségnek.

Ebből az idézetből látszik, hogy a fanfictionnök meglétének milyen fontos szerepe van a rajongótáborok életében, illetve aktívabb közösségi taggá teszi őket.

Ennek hatására felmerül a kérdés: mi az, amit a rajongótábor, mint közösség tesz, milyen közösségi megmozdulásaik vannak, amik bizonyítják, hogy ők, mint egy közösség képesek működni és hatást gyakorolni. Erre a kérdésre a kérdőív nem tért ki, így az interjúk során fogom ismertetni ezen eredményeket.

Az interjúalanyok tekintetében a legtöbben az együttes zenéje iránti rajongás által kerültek be a táborba, míg volt, aki a testvérének köszönhetően, valamint volt egy fő, aki a részben az ismerősének és részben a fanfictionnek köszönhetően vált a fandom tagjává. Ez ugyanazt azt tükrözi, mint a kérdőívek eredményei a belépés tekintetében. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni itt is, hogy ezek csak kiinduló pontjai voltak annak, hogy a tábor részévé váljanak, ugyanúgy náluk is több tényező is szerepet játszott a folyamat során, ami alatt a közösség részévé váltak.

Azzal kapcsolatban, hogy mi is teszi a rajongótáborokat közösségé hasonló elképzeléseik voltak, mint amit a kérdőív eredmények mutattak. Ugyancsak a közös cél, az összetartozás érzése jelent meg.

Attól válik közösséggé, hogy vannak olyan csatlakozási pontok, ahol nagyon egyszerű bekapcsolódni ezekbe a csoportokba. Attól lesz közösség, hogy ezek az emberek úgy érzik, hogy összetartoznak, és egy idő után, akikkel napi kapcsolatba kerülsz, valamilyen téma miatt, elkezded velük megosztani a magánéletedet is.

Itt is jelen van az a vélemény, hogy összetartoznak és az egész életüket megosztják egymással, illetve hatással vannak egymásra, mint a hagyományos közösségekben az egyének.

Az interjúk során merült fel egy nagyon fontos dolog a közösség meghatározhatósága során. Ez pedig az, amit korábban említettem, hogy a fandomoknak azon kívül, hogy közös céljuk az együttes létezése, és ezért hallgatják őket, megveszik albumaikat és egyéb tárgyakat, ezen felül mit tesznek, mint közösség, miben nyilvánul meg egy külső szemlélő számára, hogy ők egy közösséghez tartoznak és milyen hatása van a társadalomra magára.

Erre tökéletes példák az úgynevezett „Fan Projektek”. Ezek olyan megmozdulások szoktak lenni a rajongótábor részéről, amikor például egy-egy koncert alkalmával valamilyen csoportos tervet valósítanak meg együttműködve. Jellemző, hogy megegyeznek, hogy az adott koncertre egyforma pólóban vagy felirattal érkeznek, vagy egy adott szektor a koncerten egyforma színben lesz. Ilyenkor ismeretlenek, akikben az egyetlen közös az, hogy szeretik az együttest, ilyen körülmények között is képesek együttműködni és igazodni a másikhoz, hogy megvalósuljon az adott projekt.

2014-ben Milánóban a rajongók csináltak az évfordulójukra egy projektet, melynek során több 10000 ember egyszerre képes volt felemelni és jó sorrendben állni, ahhoz, hogy az elképzelt feliratot ki tudják rakni a One Direction számára

Ezzel kapcsolatban meg lehet még említeni a fantalálkozókat, amik az online térről átteszik a rajongótábort az offline világba. Továbbá a flashmobok, melynek során ugyancsak ismeretlenek összeállnak egy tánc erejéig, hogy kifejezzék összetartozásukat.

Van egy fontos összetevője még a közösség munkájának, ami a társadalomra is hatással van, ez pedig a jótékonysági gyűjtések. A rajongók minden évben valamilyen eseményre, az együttes tagjának születésnapja alkalmából vagy karácsonyra gyűjtést indítanak egy-egy rászorulókat segítő szervezet részére.

Akármelyikük csak kiejt egy szervezetet a száján, már adakoznak is a rajongók. Louis is csak kiírta Twitterre, hogy segíteni szeretne egy ilyen-olyan szervezetnek és azonnal mentek és segítettek a rajongók

Mivel alapvetően egy informális közösségről beszélünk, ahol belépni sem okoz gondot, úgy a kilépés során sem jelenik meg semmilyen következmény közösségi téren.

Egy fontos szempont még a közösség tekintetében, ami arra a kérdésemre, hogy mennyire lehet hasznára egy közösségszervezőnek, ha tudja, hogy valamiért rajonganak az emberek jelentős hatással van az, hogy nagyon sokan úgy vélték mind a kérdőívben, mind az interjúk  során, hogy a magyar rajongótáborok kevésbé aktívak, mint a külföldiek, illetve a magyar rajongók közül is az mutat inkább aktivitást, aki kapcsolatban áll a külföldi rajongótáborral.

4. Rajongók a rajongásról. Milyen is rajongónak lenni és milyen hatása van

Ebben a fejezetben röviden azt szeretném elemezni, hogy a rajongók mit gondolnak a rajongásról, illetve mitől érzik magukat a csoport tagjának, kitérve röviden az egyéni és társas identitásra.

A kérdőív kitöltőket arról kérdeztem, hogy szerintük milyen a rajongás köznapi megítélése, és ők hogyan látják, mint rajongó belülről a helyzetet. 

Az általános vélemény az volt, amit korábban említettem a rajongással kapcsolatban, hogy a rajongást azzal a pár kirívó, fanatikus rajongóval azonosítják, akik egyébként a rajongótáborokban nagyon kis arányban találhatók meg, de mivel ők követnek el olyan cselekedeteket, amik nagy visszahangot kapnak, ezért minden rajongót ez alapján ítélnek meg. 

Szerintem az emberek valami függőségre gondolnak, vagy nem tudom. Azt hihetik, hogy nem látjuk, hogy mi történik valójában, mi igaz és mi nem. Lehet úgy gondolják, hogy naivak vagyunk, de szerintem nagyon sokan tisztában vagyunk a dolgokkal.

Közös a véleményekben, hogy valóban létezik, hogy képesek az emberek túlzásba esni a rajongás terén, egyfajta függővé válnak és az egész életükre hatást gyakorol, emiatt átesnek egy olyan oldalra, ahol már tényleg az őrület határát súrolják. 

Ezek a rajongótípusok azok, akik nagyobb feltűnést keltenek és belőlük kiindulva ítélik meg a rajongótáborokat, holott ez csak egy kis része a közösségnek. 

Ugyanúgy, ahogy a társadalomban is vannak ilyen emberek, a közösségeken belül is megjelennek, de nem szabad őket ezzel összefüggésben megítélni.
Az egyik interjúalany így fogalmazta meg a rajongás árnyoldalát: 

Szóval ez a rajongás egy nagyon fura lelki állapot, ami igazából elvonási tüneteket produkál, tehát ha nem kapod meg az adagodat vagy valamilyen úton, módon nem jutsz hozzá elvonási tüneteid vannak és ez a leszokási fázis gyakorlatilag még nem tudom, hogy meddig tart, mert még nem fejeződött be. Tehát én most itt azt mondanám, hogy ez a heroinnal egy picit rosszabb. Úgyhogy senki ne legyen ennyire erőteljesen rajongója semmiféle dolognak, mert, hogy ez valamilyen szinten meg is nyomorítja.

A rajongásnak is megvan a negatív oldala, mint minden másnak az életben, de ha megfelelő keretek között és átgondoltan tudják felhasználni, akkor teljes mértékben egy hasznos dolognak tekinthető.

A hasznosságát pedig az egyén és a csoportidentitáson keresztül lehet a legjobban bemutatni, hisz ebben mutatkozik meg legjobban, hogy a rajongás a csoportokon, a közösségeken belül milyen hatást gyakorolhat, és ezáltal hogyan lehet, egy közösségfejlesztés során felhasználni.

A kérdőív és az interjúalanyok ugyanazon a véleményen voltak ezzel kapcsolatban, így ezt nem kívánom külön elemezni. Mint korábban már a közösség résznél említettem, a közösség tekintetében nagyon nagy szerepe van az összetartozás érzésének. Ezt a társas identitás fogalmával lehet a legjobban azonosítani, mert érzékelik, hogy egy személyért rajonganak, és ezek alapján hasonló értékrenddel rendelkeznek, így az én érzését felváltja a mi érzése. 

A Directionorek ismeretlenül is összetartoznak. 18 hónap szünetet mondtak, 5 évnél tartunk, de meg igy is napi szinten aktivak vagyunk és várjuk őket, szeretjük őket, ez az erő az, ami minket különbé tesz a többi fantól, mert mi nem csak a zenéjükét szeretjük, hanem őket emberileg is és szerintem ezért vagyunk a legerősebb fan base.            

Ebből látszik, hogy a rajongók bár ismeretlenek egymás számára, mégis van bennük egy olyan érzés, amitől úgy vélik összetartoznak és egy célért küzdenek. 

Ez az erős összetartozás érzése véleményem szerint a legtöbb hagyományos közösségben egyáltalán nem jelenik meg, vagy nem ilyen intenzitással. Azt, hogy mennyire intenzív is tud lenni az ilyen fandomokban a mi érzése, az egyik interjúalany írta körül. 

Az embernek az ilyen csoportokba való csatlakozás egy ilyen felszabadító érzés, mint hogyha találnál valaki olyat, aki ugyanolyan, mint te. Addig te nagyon magányos voltál és hirtelen ott vannak körülötted és ezzel áthidalják a barátságoknak az ilyen kezdeti fázisait, ami egyébként egy normál ismerkedés során kicsit ilyen akadozó, meg az ember feszélyezve érzi magát és nem talál közös témát és nem tudja mit szabad és mit nem szabad mondani.

Bár itt főként a barátságra utal, de a közösségeknél megvan ugyanez, hogy ha bekerülsz egy közösségbe a hagyományos közösségek esetén nem tudod, hogy mire számíthatsz, hogy kellene a többi tag felé nyitni, a rajongótáborokban viszont nincs ilyen probléma, mert azonnal megjelenik a mi érzése és a mi érzése miatt kerülsz bele a fandomba.

Ami az egyéni identitást illeti, fentebb említettem, hogy a rajongótáborokba való csatlakozás általában az olyan embereket jellemzi, akik úgy érzik, hogy a társadalomból kirekesztik őket. Ez valóban látszott mind az interjúk, mind a kérdőívek során, a rajongók nagyon sok esetben szégyellték azt. Rajongásuk kifejezetten a kamaszkorban volt jellemző, amikor nagyon számít, hogy mit szeretsz, de azáltal, hogy a tábor részesei lettek elfogadták ezt és elengedték azt, hogy azzal foglalkozzanak, hogy a társadalom többi tagja mit gondol. Egyfajta személyiségfejlődésen mentek át. 

Ahogy már a sztárok hatásánál is említettem, ezáltal igazolni tudod saját identitásodat és fejleszteni is tudod magadat. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan írták, hogy nyitottabbá tette őket a közösség, segített saját maguk elfogadásában és egy teljesen más világnézetet biztosított számukra az, hogy ennek a közösségnek a tagjai lettek. Tehát egyrészt a sztár is hatással van önképük kialakítására, ugyanakkor a tábor tagjai is szerepet játszanak benne. 

„Én nagyon szeretem ezt a rajongó tábort, örülök, hogy ide tartozhatok. Sok mindent köszönhetek a fiúknak és tudom, hogy vannak, akik átérzik és nem hurrognak le, hogy nem is ismered őket, hogy segíthetnének, úgy, hogy még csak nem is találkoztál velük. Igen is, sokat segítettek. Mióta követem a munkásságukat, meg tanultam szeretni magam. Vagyis inkább megtanították, hogyan szeressem magam. Nincs olyan nap, hogy ne csalnának mosolyt az arcomra. Egyszerűen csak nagyon hálás vagyok nekik mindenért, amit tesznek és a fandomnak is.” 

Ezek az állítások jól mutatják, hogy a rajongótáborokban mind az egyéni, mind a csoportidentitás annyira intenzíven van jelen, ami a hagyományos közösségek esetében körülbelül elképzelhetetlen lenne.

A legfontosabb következtetés, ami kiderült a rajongással kapcsolatban, hogy általában az emberek szégyellik azt, ha valamiért rajonganak és legtöbbször nem is osztják meg másokkal. De ha bekerül olyanok közé, akik ugyanúgy rajonganak és képesek felvállalni egymás előtt a rajongásukat, az segít az egyénnek abban, hogy elfogadja saját magát és egy olyan közösség tagja lehet, akik hasonlóak hozzá, hisz ugyanazért képekes lelkesedni. 

2. Miért is rajonganak a 1D-ért? Hogyan lettek rajongók?

A kérdőívkérdések közül jelen kérdések – Mi fogott meg az előadóban? Van kedvenced a bandából és miért, illetve a kit nem kedvelsz és miért? - válaszai alapján, az interjúk kapcsán a Miért éppen ők vannak rád a legnagyobb hatással a zenei világból válaszai mentén kívánom értelmezni, hogy milyen szempontok és események alapján kezdhet el valaki rajongani. 

Felmerül a kérdés: mik is pontosan azok a tényezők, amik azt eredményezik, hogy az egyén valaki iránt a rajongás szempontjából érdeklődni kezdjen. A tanulmányban leszűkítettem a sztárság fogalmát olyan személyekre, akik a tehetségük útján váltak híressé és nem a médiának köszönhetően. Ez a One Direction együttes esetén teljesült is, hisz azt, hogy ismertek lettek, elsősorban a tehetségüknek köszönhették.

A kérdőívek esetén vizsgáltam mind a zenekar, mind a tagok egyéni tulajdonságait aszerint, hogy mi a legfontosabb tényező, ami lehetővé teszi a rajongás létrejöttét az egyén és az együttes vonatkozásában. 

Az egyik kérdőív alany az egész rajongás létrejöttének folyamatát és az összes jellemzőt a következőképpen foglalta össze: 

A zenéje és stílusa először, majd mikor jobban megismertem a dalok jelentése fogott meg. Nagyon szépek a zenéi és már hozzám nőttek. Emlékekhez, érzésekhez kötnek, illetve persze Hozzá. Sokat jelentenek nekem a dalai. Szeretem benne az elfogadását, őszinteségét, nyitottságát. Szeretem még és szerintem nagyon fontos az előző szemponttal együtt, hogy szeretik a fanokat, és viszonozzák az óriási szeretetet, amit tőlünk kapnak.

Ez az idézet jól mutatja, hogy először a zene, ami felkeltette az érdeklődést, de alapvetően ez egy folyamat volt, ami a dalszövegek mondanivalóján át a rajongott személyiségét, eszméit magában foglalja egészen addig, hogy hogyan viszonyulnak a fanokhoz. Ez mind-mind megjelent a rajongóvá válás folyamata során.

Az interjúalanyok szempontjából is hasonló jellemzők merültek fel annak során, hogy miért is lehet rajongani a sztárokért. Minden alany esetében jobban a személyiség és a zene állt a középpontban azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezdtek el érdeklődni az együttes iránt. Az egyik alany ugyanakkor kiemelte, hogy nála az is közrejátszott, hogy ez a zenekar volt az első, aki képes volt őt megragadni és véleménye szerint már nem is lenne egyetlen előadó vagy sztár se ilyen hatással rá, mint ők, már nem tudnák ugyanazt az érzést kiváltani, ami a One Direction-nél megjelent. Egy másik fontos tényező, ami a csoportos interjú során merült fel, az az őszinteség.

...az az őszinteség még  nem volt benne semmi manír még nem tanították meg őket, hogy mit és hogyan mondjanak, hanem csak azt mondták, amit gondolnak. Számomra ez volt a legcsábítóbb, ami a legjobban megfogott

Ahogy a kérdőíveknél is előjött ez a nézőpont, miszerint nem „szállt fejükbe” a hírnév, hanem valamilyen szinten ugyanolyan tudtak maradni, mint mikor bekerültek a köztudatba. Itt megint megjelenik az a faktor, hogy megközelíthetetlen, ugyanakkor mégse. Véleményem szerint azonban ezt a közösségi média megjelenése tette szükségessé, hogy az ilyen sztárok is jelen legyenek és kapcsolatot tartsanak a rajongókkal. Emiatt egy kicsit kezd elmozdulni a sztárság általános fogalma a média szükségessége felé, ugyanakkor még továbbra is az látszik, hogy nem elég valakinek az interneten híresnek lenni, ez csak egyfajta kiegészítésként szolgál, kapcsolattartási felületként, mert kell rendelkezni egy olyan tehetséggel, személyiséggel, világnézettel, amivel az egyének tudnak azonosulni és fel tudnak nézni az adott sztárra.

Annak során, hogy hogyan miért lettek rajongók az derült ki, hogy a legtöbben az együttes zenéje miatt váltak rajongóvá, a 260 válaszból 240-en, ami a válaszadók 92%-át tette ki, ezt a tényezőt jelölték meg a rajongás kialakulásában közre játszó jellemzők közül, a második helyen pedig a személyiség végzett. A sztárokról általánosságban és kifejezetten akkor, ha ilyen fiú együttesekről van szó azt állítják, hogy a rajongó tinédzser lányok csak azért rajonganak értük, mert egyszerűen jól néznek ki, tehát a külső megjelenés alapján döntenek. Azonban ahogy a kérdőívből kiderült, ez koránt sem érvényes, hisz ez a tényező sokkalta kevésbé játszott szerepet az előbbi két jellemzővel szemben abban, hogy az adott egyén érdeklődni kezdjen az együttes iránt. Ugyanakkor az is nagyon fontos tényező, hogy ezek közül a jellemzők közül nem volt elegendő csak egy ahhoz, hogy kialakuljon a rajongás. Minden válaszadó esetében minimum két tényező volt az, ami lehetővé tette, hogy ők rajongóvá váljanak. A legtöbb esetben az összes tényező szerepet játszott abban valamiképp, hogy a rajongás ki tudjon alakulni. Amit fontos kiemelni, hogy azok, akik minden válaszlehetőséget bejelöltek sokkal intenzívebb rajongást mutattak, mint az olyan egyének, akik csak kettő attribútumot részesítettek előnyben. További tényezők, amik még felmerültek, egyrészt a zenéhez kapcsolódva, azok a dalszövegek mély jelentése a rajongók számára.

A sztárság elméleti megközelítéseinél kiemelték a sztárokkal kapcsolatban, hogy szükség van arra, hogy megközelíthetetlenek legyenek, mert csak úgy tudnak elég hatást elérni. Ugyanakkor a kérdőívek alapján az látható, hogy ugyan nincs olyan mértékű megközelíthetőség, mint mondjunk egy internetes celeb esetében, mégis a rajongók számára nagyon fontos volt az, hogy az együttes tagjainak nem szállt a fejébe a hírnév, mindvégig „szerények” tudtak maradni, illetve a szociális média platformok által, még ha nem is teljesen, de valamiképp megközelíthetők lettek a fanok számára. Nagyon sokan kiemelték, hogy rajongásuk fenntartása és megjelenése szempontjából az, hogy az adott híresség hogyan kommunikál és hogyan viszonyul a rajongóihoz nagyon nagy jelentőséggel bír és hatással van arra, hogy elkezdjenek rajongani a sztárért. Ezt erősíti az az eredmény, miszerint a válaszadók 99% -a követi az együttest és a tagjait, valamilyen online platformon, és a válaszadók fele nem csak reakciógombokkal, hanem gyakran írásban is reagál az adott híresség által kiírt posztokra. 

Ez a One Direction rajongók esetében egy nagyon fontos jellemző, mert a tagok gyakran tartanak(tartottak) online élő bejelentkezéseket vagy lehetővé teszik a rajongók számára, hogy kérdezhessenek tőlük Twitteren vagy Instagrammon és meg is válaszolják a legtöbb kérdést, ami a rajongók számára főleg most, hogy az együttes „szüneten” van nagyon sokat segít abban, hogy fent tudják tartani rajongásukat. 

Továbbá az is egy meghatározó jellemző volt, hogy mindenki valahogy másnak érezte, valamivel különlegesebbnek az adott együttest. Ez szerintem minden sztár esetében jelen lehet, mint egy érzés, ami az adott egyéntől származik, aki rajongani kezd, hogy a saját meglátása szerint valamiben különlegesebbnek érzi a rajongott személyt, mint az összes többi híres embert és ez az, ami őt rajongásra készteti.

Emellett egy másik tényező, ami még megjelent az önmaguk igazolása, önreflexiója által létrejött rajongás, melynek során az egyén saját énképét rávetíti az adott hírességre. 

Összefoglalva a válaszok alapján az mondható el, hogy a 1D rajongók nem felületességek miatt és nem csak egy tényező hatására váltak rajongóvá, hanem elsősorban a zene ami bevonzotta őket, de ugyanakkor a többi tényező mint a személyiség, vagy épp az eszméje segített abban, hogy erősebb rajongás alakuljon, ki.

1. Mi volt a kutatás lényege? Kik vettek részt?

Ebben a bejegyzésben az fog szerepelni, hogy mit is kutattam pontosan, mert ez fontos lesz az adatok elemzése szempontjából. Illetve az, hogy a kérdőíven és az interjún hány ember vett részt és a demográfiai adataik.

Kutatásom alapja két nagy kérdéskört foglalt magában. Egyrészről a rajongást, abból is a sztárokért való rajongást vizsgáltam, olyan nézőpontból, hogy képes-e arra, hogy egy közösséget hozzon létre, illetve, hogy az egyéneket milyen tényezők motiválják arra, hogy a rajongótábor részeseivé váljanak.

Másrészről maga a rajongótáborok közösségi mechanizmusainak meglétét térképeztem fel, hogy láthatóvá váljon, hogy ezek a rajongótáborok alkalmasak-e arra, hogy valódi közösségként definiáljuk őket, illetve hogyan alakultak ki és milyen hatással vannak az egyénre és magára a társadalomra is.

A két kérdéskörre épülve négy kutatási kérdést fogalmaztam meg:

1. a rajongás elegendő-e egy közösség létrejöttéhez

2. hogyan működnek közösségként

3. a tagok hogyan vélekednek a csoportról

4. segítségére lehet-e egy közösségfejlesztőnek/közösségszervezőnek munkája során, ha tudja, hogy valamiért rajonganak az emberek.

Ezek alapján három állításom volt, amit szerettem volna bizonyítani az adatok alapján. 

1. A rajongás alkalmas arra, hogy működő és fejleszthető közösségek alakuljanak ki.

2. A rajongótáboroknál megtalálhatók mindazon jellemzők (kialakulás, mechanizmus, tagok kapcsolata stb.), ami egy általánosan és tudományosan is közösségként értelmezett közegben is fellelhetők.

3. A rajongótáborok, mint közösségek erősebb, intenzívebb identitással működnek, mint a klasszikus, tudományos értelemben vett közösségek.

A kérdőív során 260 One Direction rajongót kérdeztem meg, az együttesről, a rajongótábor jellemzőiről és magáról a rajongásról is. Az összes kitöltő közül 5 férfi és 255 nő nemű személy volt. A válaszadók nemi eloszlása jól tükrözi, miszerint a nők hajlamosabbak a rajongásra és látványosabban is rajonganak a férfiaknál. 

Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy nagymértékben meghatározhatja a rajongást a nemi eloszlás terén maga a rajongás tárgya. A kutatás szempontjából, mivel eleve egy fiú zenekar körül kialakult rajongótábor a vizsgált populáció, ezért várható volt, hogy a résztvevők tekintetében a nők lesznek többen. 

A rajongást általában a kamaszkorral azonosítják, ezért a rajongótáborok életkori eloszlását a tizenéves kategóriában határozzák meg, egy olyan dologként, ami csak ideiglenesen van jelen az egyén életében és egyszerűen csak kinövi az ember ezt a korszakot. 

A kutatásban résztvevők életkori eloszlása azonban túlmutat a tinédzser kategórián. A legfiatalabb válaszadó 12, míg a legidősebb 65 éves volt. Fontos kiemelni, hogy mivel maga az együttes is csak 10 éve létezik, így nem állítható, hogy valaki csak a kamaszkorban válhat rajongóvá, és ez esetlegesen tovább kíséri az élete során, hisz a 36 és 65 év közötti válaszadók már akkor se tartoztak bele a tinédzser korosztályba.
Az is látható, hogy valóban a 13-16 év közöttiek vannak a legtöbben a rajongótábor esetén, így elmondható, hogy a kamaszkorra a legjellemzőbb a rajongás és a rajongótáborokban való részvétel, ugyanakkor látható, hogy nem lehet általánosan kijelenteni, hogy csak ebben a korosztályban van jelen a rajongás.

A kutatás során a kérdőív által szerzett információk kiegészítéséhez, illetve mélyebb megismeréséhez 6 interjút készítettem. A válaszadók közül mindannyian nő neműek voltak és életkoruk 15 és 47 év között helyezkedett el, ami igazolja a korábban a kérdőív során felmerült megállapításokat, miszerint a nőkre jellemzőbb a rajongás, valamint, hogy az életkori megoszlás tág kategóriát foglal magába. 

Ugyanakkor ez azt is jól mutatja, hogy a férfiak nem merik vállalni a rajongást és nem is olyan intenzív rajongásuk, mert még írásban, anonim módon, ha kis létszámban is, de jelen voltak, viszont a szóbeli, mélyebb betekintést lehetővé tevő beszélgetésben már nem szívesen vettek részt.
Ez azonban inkább abból adódhat, amit korábban is említettem, hogy a vizsgált együttes általában a lányokat vonzza.

Ez a rész tehát bemutatja, hogy kik is válaszoltak és, hogy kik válaszai alapján tudtam levonni következtetéseket.