3. A rajongótábor, mint közösség

Ebben a részben a rajongótáborral, mint közösséggel kapcsolatos eredményeket ismertetem, vagyis lehet-e egyáltalán közösségnek tekinteni, milyen jellemzői vannak, hogyan válik valaki egy rajongótábor tagjává.

A kérdőív tekintetében a következő közösségekkel kapcsolatos megállapítások születtek. Vagyis azzal kapcsolatban, hogy a rajongótábort közösségként lehet-e meghatározni, már a közösség szó megfogalmazása során is kiderült, hogy bár a hagyományos értelmezés szerint nem, de az új médiumok hatására kialakult definíciók és a közösségfejlesztés szempontjából is lehetséges őket közösségnek tekinteni. De felmerül a kérdés, hogy a rajongók mit is tartanak közösségnek, és vajon a rajongótábort annak tartják-e?

A kérdőívekben először általánosságban a közösség fogalmával kapcsolatban kérdeztem a rajongókat.

Ahogy az ábrából is látszik, mind a hagyományos, mind tudományos fogalommeghatározásokat is alkalmaztam, mint választási lehetőséget. Azonban az látszik, hogy a legnagyobb arányban a rajongók az azonos érdeklődésű emberek csoportjaiként értelmezik a közösséget (38%) Illetve a másik két magasabb számot mutató az együtt tevékenykedő és eszméikben és életükben is osztozkodó emberek (30,3%) illetve a kölcsönös törődés foglalja el (23,8%). A hagyományos értelmezések, miszerint a közösség az egy helyen élőket, illetve az azonos nemzetiségű embereket foglalhatja magában már nem releváns a mai megítélés szerint. Az egyéb kategóriában a legtöbben a Több megjelölését jelezték ezek közül, de ez mind a három legmagasabb érték közül került ki. Továbbá jelen voltak hasonló meghatározások is, amelyekben a közösséget, mint emberek halmazát tekintették, akik más-más tulajdonsággal rendelkeznek, de ugyanazt szeretik és nem csak ez a szeretet, hanem ezen túl a kölcsönös törődés is megjelenik. Ez a meghatározás a későbbiekben a legalkalmasabb és a legáltalánosabb a rajongótáborokra vonatkozóan.

Azzal kapcsolatban, hogy a rajongók magukat egy közösség tagjának tekintik-e egyértelmű válasz született, ahogy ez az ábrából is látszik. A válaszadók 98,5%-a úgy véli és érzi, hogy mindig vagy majdnem mindig egy közösség részese, ha a rajongótáborra gondol. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a rajongótáborokra, mint közösségre lehet tekinteni, de látni kell, hogy mik azok a jellemzők és mechanizmusok, amik igazolják is közösségi voltát.

Az első fontos tényező, hogy hogyan is lesz valaki egy közösség vagy jelen esetben egy rajongótábor tagja, hogy mi alapján lesz valaki egyszerű rajongóból egy közösség részese.

Arra, hogy hogyan lettek a rajongótábor részesei a válaszadók 70%-a azt a választ adta, hogy az együttes iránti rajongás által váltak a közösség tagjává. Ugyanakkor 20% pedig barát vagy ismerős által lett a fandom részese. Ebből az is megtudható, hogy a rajongótáborok egyrészről felülről szerveződő közösségeknek tekinthetők, mert az együttes, mint felülálló szereplő van jelen és köré szerveződnek, másrészről egy alulról szerveződő csoportnak is, mert a tagok gyakran barát és ismerős által kerülnek be a fandomba, melynek során a rajongók találkoznak kisebb csoportként, ezáltal ők alulról alakítanak ki közösségeket a közös téma mentén. Jellemzően ez a két belépési mód játszott szerepet, hogy valaki a közösség tagja lehessen. Továbbá megjelent a közösségi média hatása, melynek során az Instagram és a Tiktok alkalmazásoknak köszönhetően kerültek be a táborba, ez főleg az új fanok terén volt megfigyelhető, akik az eltelt egy-másfél évben váltak rajongóvá. Valamint egy negyedik jellemző az, hogy az egyének a fanfiction-ök által lettek rajongók, erre a későbbiekben részletesebben ki fogok térni.

Mivel alapvetően a rajongótáborok informális csoportoknak tekinthetők, vagyis a közös érdeklődés által, szabad akaratukból válnak a fanok a közösség tagjaivá, így nincs annyira kötött belépési kritérium vagy elvárás arra vonatkozóan, hogy ki is lehet a fandom tagja. A rajongók azon a meggyőződésen vannak, hogy ha valaki szereti az együttest, támogatja őket és önmagát is Directonerként azonosítja, akkor elfogadják a közösség tagjának, ugyanakkor többen is kihangsúlyozták, hogy nem szeretik a „kamu Directionereket”. Úgy vélem, hogy ha kimondva nincs is és a rajongók sem ismerik fel feltétlenül, de jelen van íratlan szabályként egy meghatározás, hogy milyen szinten kell rajongani és ismerni az együttest ahhoz, hogy te a tábor részesének tekinthesd magad. Ezt jól jellemzi az is, ami korábban a sztárságnál megjelent, nem elég csak a zenéjét szeretni valakinek, hogy rajongóvá válj, mert ez valami többről kell, hogy szóljon. 

Ezzel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy szerintük mi tesz valakit egy rajongótábor tagjává három jellemző volt a legáltalánosabb. A válaszolók 97%-a szerint az együttes szeretete, 77%-a szerint a zenekar zenéjének a szeretete és a harmadik kiemelkedőbb jellemző 47%-kal a One Direction életének és munkájának folytonos követése tette ki. A többi jellemző mind 20% alatti válaszarányt kapott csak, így nem meghatározók. Ami a belépéssel kapcsolatban megjelent, az itt is hangsúlyos jellemzőként volt jelen:

Az, ha feltétel nélkül szereti és elfogadja a fiúkat, nem a sok drága merchel meg azzal lehet bizonyítani, hogy  minden dal szövegét tudod, mert ha nem fogadod el őket úgy, ahogy vannak akkor ezek nem érnek semmit.

Ez tehát bizonyítja, hogy mint ahogy a hagyományos értelemben és tudományos értelemben vett közösségeknél is megjelennek bizonyos írott vagy íratlan szabályok, illetve megtalálhatók bizonyos elfogadott normák, amik jellemzik a közösségeket, valamint ezen normák betartására ösztönzik a tagokat, úgy a rajongótáborok esetén is mindezek jelen vannak.

A belépés után felmerül a kérdés, hogy mi is teszi a közösséget közösségé, mik azok a jellemzők, amik ugyanúgy jelen vannak a rajongótáborokban, mint a hagyományos közösségekben. Erre a kérdőív során egy nyitott kérdés szolgált a megválaszolás lehetőségére. Mitől érzik ők magukat egy közösség tagjának és mi az, ami közösségé teszi számukra a fandomot?

Ami a legáltalánosabban megjelent az az, hogy közös az érdeklődésük, ezáltal közös céljaik vannak, folytonos interakcióban állnak és megjelenik az azonosság, illetve az összetartozás érzése is. Ezek mind-mind olyan jellemzők, amik a közösségekben fellelhetők. Az, hogy együtt tevékenykednek, hogy folyamatosan kapcsolatot tartanak és segítenek egymásnak mindennapos számukra. Az egyik kitöltő így definiálta, hogy ő mitől is érzi közösségi tagnak magát:

Részese lehetek, véleményt fejthetek ki, én is részese lehetek valaminek, amiről eddig csak álmodtam. Egy csapatnak. Attól érzem magam részesének, hogy nem lógok ki, ugyanúgy megőrülök értük és az normális, ha elkezdek sírni miattuk egyik pillanatról a másikra.

Egy másik kitöltő a közös célt is megfogalmazta, ami jelen van és összetartja a rajongótábort:

Attól érzem magam a közösség tagjának, hogy ugyanazokat az embereket szeretjük és támogatjuk, ahogy tudjuk. Közös célunk a példaképeink jóléte.

A belsős poénok, amit csak a Directionerek értenek is gyakran említésre kerültek, amik megint csak elősegítik azt, hogy közösségként értelmezhetők legyenek, mert ez egy olyan dolog, amit csak a fandom tagjai értenek és erősíti az összetartozás érzését.

Mi egy nagycsalád vagyunk. Mindig segítünk a másikon. Ez a Directioner család.

A rajongótábor tagjai, mint egy hatalmas családra tekintenek a táborra, és a család úgymond a közösség legkisebb egysége.

A rajongótáborok esetén fontos megemlíteni, hogy jelen tanulmány a magyar rajongók által alakított közösséget vizsgálta, ezért figyelembe kell venni, hogy a rajongótáborokon belül kisebb közösségek is megjelennek. 

Egyrészt, mint említettem az országok mentén is kialakulhatnak közösségek, de ez ma már teljesen átjárható és nem feltétlenül csak azokkal a tagokkal tudsz érintkezni, akik veled egy országban élnek. Erre jó példa volt az a kérdés, miszerint van-e olyan személy, akit a rajongás által ismertél meg és nem magyar. A válaszadók 36%-a tett szert külföldi kapcsolatokra a rajongótábor segítségével. Ebből 53% a mai napig tartja minimum havi rendszerességekkel a kapcsolatot a külföldi rajongókkal. Ez azt mutatja, hogy ugyan kisebb közösségek jelen vannak országonként, de nem ad határvonalakat arra vonatkozóan, hogy te csak és kizárólag a magyar rajongótábor része lehetsz.

 

Ahogy az ábra is mutatja csak a magyar fanokból kiindulva elég széleskörű ismertség van a világ minden tájáról. Ezáltal az országhatár a rajongótáborok esetén nem feltétlenül ad, erős elkülönítést a közösségek terén, ezért inkább nemzetközi közösségekként lehet rájuk tekinteni.

Ennél fontosabb szempont és kisebb közösségeket alkotnak azok az úgynevezett „Shipek”, amikor az együttes tagjait egymással vagy más velük kapcsolatban álló személlyel hozzák össze akár párkapcsolati, akár csak baráti módon. Erre a legjobb példa a „Larry” jelenség. A „Larry Shipperek” olyan emberek, akik meg vannak győződve róla, hogy a banda két tagja Louis Tomlinson és Harry Styles szerelmi kapcsolatban állnak, és eköré a feltételezés köré szerveződnek, illetve hoznak létre kisebb közösségeket a rajongótáboron belül. Ezzel kapcsolatban új és mélyebb vizsgálati szempontokra lenne szükség, ezért jelen dolgozat csak érintőlegesen, mint kisebb közösségek alkotóelmekét említi ezt a jelenséget. Tehát a rajongótáboron belül rajongótáborok alakulnak ki. Több ilyen is megtalálható a fandomon belül, ami egyszerre teszi kissé megosztottá, de ugyanakkor erősebb közösségéké is a kisebb csoportosulásokat.

Ezen túl még megtalálható egy ilyen jelenség, ami közösségeken belüli közösségeket hozz létre ez a fanfictionök szerepe. Ennek során a rajongók vagy írnak, vagy olvasnak rajongók által írt kitalált történeteket, amik az együttes tagjaival kapcsolatosak. Egyrészt azok, akik írnak róluk, részletesen utána néznek az együttesnek, annak tagjainak, ezáltal ők maguk is jobban belemerülnek a rajongótáborba, másrészt azok, akik olvassák ezeket a történeteket kisebb csoportokat hoznak létre, az adott történet köré csoportosulnak. Ezt az online résztvevő megfigyelés is igazolta, vagyis ennek a jelenségnek jelenleg külföldön nagyon nagy hatása van, egy történet köré tudnak az emberek csoportosulni. Továbbá mint korábban említettem, sokan vannak a magyar rajongók közül, akik az egész fandomba való bekerülést egy fanfictionnek köszönhetik. A kitöltők 87%-a olvas valamilyen kitalált történetet, míg 38%-a ír is.

Az, hogy írsz róluk, megköveteli, hogy még jobban és még részletesebben ismerd meg őket és próbáld magad is beleélni az ő helyzetükbe, hogy egy hasonló személyiséget alakíthass ki egy karakterben. Ez pedig még jobban beszippant a fandomba és megkívánja, hogy még aktívabb tagja legyek a közösségnek.

Ebből az idézetből látszik, hogy a fanfictionnök meglétének milyen fontos szerepe van a rajongótáborok életében, illetve aktívabb közösségi taggá teszi őket.

Ennek hatására felmerül a kérdés: mi az, amit a rajongótábor, mint közösség tesz, milyen közösségi megmozdulásaik vannak, amik bizonyítják, hogy ők, mint egy közösség képesek működni és hatást gyakorolni. Erre a kérdésre a kérdőív nem tért ki, így az interjúk során fogom ismertetni ezen eredményeket.

Az interjúalanyok tekintetében a legtöbben az együttes zenéje iránti rajongás által kerültek be a táborba, míg volt, aki a testvérének köszönhetően, valamint volt egy fő, aki a részben az ismerősének és részben a fanfictionnek köszönhetően vált a fandom tagjává. Ez ugyanazt azt tükrözi, mint a kérdőívek eredményei a belépés tekintetében. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni itt is, hogy ezek csak kiinduló pontjai voltak annak, hogy a tábor részévé váljanak, ugyanúgy náluk is több tényező is szerepet játszott a folyamat során, ami alatt a közösség részévé váltak.

Azzal kapcsolatban, hogy mi is teszi a rajongótáborokat közösségé hasonló elképzeléseik voltak, mint amit a kérdőív eredmények mutattak. Ugyancsak a közös cél, az összetartozás érzése jelent meg.

Attól válik közösséggé, hogy vannak olyan csatlakozási pontok, ahol nagyon egyszerű bekapcsolódni ezekbe a csoportokba. Attól lesz közösség, hogy ezek az emberek úgy érzik, hogy összetartoznak, és egy idő után, akikkel napi kapcsolatba kerülsz, valamilyen téma miatt, elkezded velük megosztani a magánéletedet is.

Itt is jelen van az a vélemény, hogy összetartoznak és az egész életüket megosztják egymással, illetve hatással vannak egymásra, mint a hagyományos közösségekben az egyének.

Az interjúk során merült fel egy nagyon fontos dolog a közösség meghatározhatósága során. Ez pedig az, amit korábban említettem, hogy a fandomoknak azon kívül, hogy közös céljuk az együttes létezése, és ezért hallgatják őket, megveszik albumaikat és egyéb tárgyakat, ezen felül mit tesznek, mint közösség, miben nyilvánul meg egy külső szemlélő számára, hogy ők egy közösséghez tartoznak és milyen hatása van a társadalomra magára.

Erre tökéletes példák az úgynevezett „Fan Projektek”. Ezek olyan megmozdulások szoktak lenni a rajongótábor részéről, amikor például egy-egy koncert alkalmával valamilyen csoportos tervet valósítanak meg együttműködve. Jellemző, hogy megegyeznek, hogy az adott koncertre egyforma pólóban vagy felirattal érkeznek, vagy egy adott szektor a koncerten egyforma színben lesz. Ilyenkor ismeretlenek, akikben az egyetlen közös az, hogy szeretik az együttest, ilyen körülmények között is képesek együttműködni és igazodni a másikhoz, hogy megvalósuljon az adott projekt.

2014-ben Milánóban a rajongók csináltak az évfordulójukra egy projektet, melynek során több 10000 ember egyszerre képes volt felemelni és jó sorrendben állni, ahhoz, hogy az elképzelt feliratot ki tudják rakni a One Direction számára

Ezzel kapcsolatban meg lehet még említeni a fantalálkozókat, amik az online térről átteszik a rajongótábort az offline világba. Továbbá a flashmobok, melynek során ugyancsak ismeretlenek összeállnak egy tánc erejéig, hogy kifejezzék összetartozásukat.

Van egy fontos összetevője még a közösség munkájának, ami a társadalomra is hatással van, ez pedig a jótékonysági gyűjtések. A rajongók minden évben valamilyen eseményre, az együttes tagjának születésnapja alkalmából vagy karácsonyra gyűjtést indítanak egy-egy rászorulókat segítő szervezet részére.

Akármelyikük csak kiejt egy szervezetet a száján, már adakoznak is a rajongók. Louis is csak kiírta Twitterre, hogy segíteni szeretne egy ilyen-olyan szervezetnek és azonnal mentek és segítettek a rajongók

Mivel alapvetően egy informális közösségről beszélünk, ahol belépni sem okoz gondot, úgy a kilépés során sem jelenik meg semmilyen következmény közösségi téren.

Egy fontos szempont még a közösség tekintetében, ami arra a kérdésemre, hogy mennyire lehet hasznára egy közösségszervezőnek, ha tudja, hogy valamiért rajonganak az emberek jelentős hatással van az, hogy nagyon sokan úgy vélték mind a kérdőívben, mind az interjúk  során, hogy a magyar rajongótáborok kevésbé aktívak, mint a külföldiek, illetve a magyar rajongók közül is az mutat inkább aktivitást, aki kapcsolatban áll a külföldi rajongótáborral.